István Széchenyi

De la Wikipedia, enciclopedia liberă
Salt la: Navigare, căutare
Széchenyi István
István Széchenyi.jpg
Născut(ă) 21 septembrie 1791
Viena, Imperiul Habsburgic
Deces 8 aprilie 1860
Viena, Imperiul Habsburgic
Alte nume Cel mai mare maghiar
Ocupație politician
Cunoscut(ă) pentru rolul de frunte în modernizara industro-agricolă a țării din propriul buget

István Széchenyi, conte de Szécheny (n. 21 septembrie 1791, Viena – d. 8 aprilie 1860) a fost un scriitor și politician, unul dintre cei mai importanți reformiști maghiari. De numele lui se leagă construcția primului pod numit Lánchíd (podul cu lanțuri), ce lega peste Dunăre cetatea Budei cu orașul Pesta. Este fondatorul Academiei Maghiare de Științe, fiind și principalul donator de fonduri pentru crearea aceastei instituții.

una dintre cărţile scrise de Széchenyi

Originea și studiile[modificare | modificare sursă]

Széchenyi s-a născut anul 1791 în rezidența familiei din Herrengasse, Viena. Botezul copilului a fost ținut după rit romano-catolic în Biserica Sfântul Mihail din centrul capitalei. Tatăl său, Ferenc Széchenyi a fost fondatorul Muzeului Național Maghiar, iar maică-sa, Julianna Festetics a provenit dintr-o familie maghiară de renume din Ungaria.

Tânărul grof a petrecut copilăria în Viena și Nagycenk. Educația copillui a fost făcut de János Lunkányi după direcția stabilită de părinți. Totuși unii materii au fost predate de profesori, dintre care se numără și Miklós Révai care a ținut orele de arhitectură. Chiar dacă în familie limba dominantă a fost cea maghiară,[1] totuși Széchenyi în acești ani a vorbit mai bine în limba germană.[2]

Művei[modificare | modificare sursă]

  • Róka- és szarvasvadászatra vonatkozó német nyelvű füzet (Sopron, 1823, Széchenyi első nyomtatott munkája)
  • Lovakrul. Pest, 1828
  • Pesti lóversenykönyv 1828 és 1829-re. Pest (Döbrentei Gáborral közös)
  • A casino részeseinek névsora A. B. C. rendben s annak alapjai. 1829 (Döbrentei Gáborral együtt adták ki)
  • Hitel. Pest, 1830 (németül: Lipcse, 1830, fordította Paziazi Mihály és Vojdisek József)
  • Világ, vagyis felvilágosító töredékek némi hiba s előítélet eligazítására. Pest, 1831 (németül: 1832, fordította Paziazi Mihály).
  • Kedves jobbágyim! (Tanácsadás a kolerával szemben való védekezésre, Cenk, 1831)
  • Magyar játékszinrül. Cenk, 1832
  • Jelentés (gr. Andrássy Györgynek és gr. Széchenyi Istvánnak a budapesti lánchíd-egyesülethez irányított jelentése, midőn külföldről visszatértek). Pozsony, 1833 (németül: fordította Paziazi Mihály, Pozsony, 1833)
  • Stadium. Lipcse, 1833. (I. rész; a II. rész nem jelent meg)
  • Über die Donaudampfschiffahrt. Aus dem Ungarischen von Michael von Paziazi. Buda, 1836 (magyarul a Társalkodóban jelent meg 1834–36-ban Néhány szó a Duna-hajózás körül címen)
  • Néhány szó a lóverseny körül. Pest, 1838 (németül: fordította Klein Hermann, Buda, 1839)
  • A selyemrül. Pest, 1840
  • A Kelet népe. Pest, 1841
  • A magyar Accademia körül. Pest, 1842
  • Üdvlelde. Pest, 1843 (Dessewffy Aurél gróf töredékeivel: Magyar nyelv és ellenzői)
  • Adó és két garas. Jelenkor, Buda, 1844[3]
  • Magyarország kiváltságos lakósihoz. 1844 (két füzet)
  • Balatoni gőzhajózás. Pest, 1846
  • Eszmetöredékek. Különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg. Pest, 1846
  • Politikai programtöredékek. Pest, 1847 (németül: Lipcse, 1847)
  • Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony, 1848
  • Véleményes jelentés a Tisza-szabályozási ügy fejlődésérül. Pozsony, 1848
  • Ein Blick auf den anonymen Rückblick welcher für einen vertrauten Kreis in verhältnissmässig wenigen Exemplaren im Monate Oktober 1857 in Wien erschien. Von einem Ungarn. London, 1859 (magyarul: K. Papp Miklós, Kolozsvár, 1870)...
  • Önismeret és Nagy Szatíra Döbling, 1857
  • Az ausztriai sajtó Döbling, 1859

Vezi și[modificare | modificare sursă]

Note[modificare | modificare sursă]

  1. ^ Szinyei József: Magyar írók élete és munkái, articolul despre István Széchenyi
  2. ^ Kamusella, Tomasz (2008). The Politics of Language and Nationalism in Modern Central Europe. Palgrave Macmillan. http://books.google.com/books?q=Count+Istvan+(Stefan)+Szechenyi+(1791-1860),+spoke+better+German+than+Magyar&btnG=Search+Books 
  3. ^ Az Adó és a Két garas című művek a Google Booksban