Ferenc Bessenyei

De la Wikipedia, enciclopedia liberă
Salt la: Navigare, căutare
Ferenc Bessenyei
A nemzet színésze - Bessenyei Ferenc (2).JPG
Pictură murală (graffiti) pe capul dinspre Pesta al podului Rákóczi
Date personale
Născut Modificați la Wikidata
Hódmezővásárhely, Ungaria Modificați la Wikidata
Decedat (85 de ani) Modificați la Wikidata
Lajosmizse, Ungaria Modificați la Wikidata
Căsătorit cu Hédi Váradi[*] ()
Zsuzsa Lugossy[*] () Modificați la Wikidata
Cetățenie Flag of Hungary.svg Ungaria Modificați la Wikidata
Ocupație actor de teatru[*]
actor de film[*] Modificați la Wikidata
Alte premii
Premiul Kossuth Modificați la Wikidata
Prezență online

Ferenc Bessenyei (n. , Hódmezővásárhely, Ungaria – d. , Lajosmizse, Ungaria) a fost un actor maghiar, dublu laureat al premiului Kossuth, distins cu titlurile de actor emerit, maestru al artei și actor al națiunii.

Biografie[modificare | modificare sursă]

În 1940 și-a început cariera de actor la Teatrul orașului Szeged, apoi s-a transferat în 1942 la Teatrul Național din Miskolc, în 1944 la Teatrul Național din Budapesta, apoi în mai multe locuri (Teatrul Regal, Teatrul de Comedie, Teatrul din Hódmezővásárhely, Teatrul Maghiar) și apoi din nou la Miskolc. A jucat un sezon la Szeged, apoi la Teatrul Național din Pécs. A făcut parte din trupa Teatrului Național din Budapesta în perioadele 1950-1963, 1967-1973 și 1980-2000, precum și din trupa Teatrului Madách în perioadele 1963-1967 și 1973-1980. Începând din 2000 a fost membru al Teatrului Maghiar. S-a pensionat în 1981 și a mai jucat doar ca actor invitat până în 1997, după care s-a retras pentru a trăi în liniște în satul Lajosmizse. A fost activ, a mers la teatru, a acceptat onoruri, a dat interviuri la televiziune (ultima dată pe 7 decembrie 2004). A murit în casa lui. A fost înmormântat în cimitirul Farkasréti din Budapesta.

A fost protagonist în aproape 80 de filme și nenumărate emisiuni TV. Personalitatea sa elegantă, interpretările viguroase și umorul său au făcut să i se încredințeze roluri de eroi clasici atât pe scenă, cât și în film.

Soția sa Eszter B. Élthes a scris o carte intitulată Férjem, a komédiás, care a fost publicată în noiembrie 2004.

Roluri în piese de teatru[modificare | modificare sursă]

  • Peer Gynt (Henrik Ibsen: Peer Gynt)
  • Bethlen Gábor (Móricz Zsigmond: Boszorkány)[1]
  • Giovanni (Herczeg: Bizánc)
  • Flambeau (Rostand: A Sasfiók)
  • Svángya (Trenyov: Ljubov Jarovaja)
  • Tyetyerev (Gorki: Kispolgárok)
  • Tyrone (O'Neil: Hosszú út az éjszakába)
  • Claudius (Shakespeare: Hamlet)
  • Bánk bán (Katona József: Bánk bán)
  • Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
  • Fegya (L. Tosztoj: Élő holttest)
  • Görgey (Németh László: Az áruló)
  • Hódi professzor (Németh László: Mathiász panzió)
  • Colbert (Németh László: Colbert)
  • Széchenyi (Németh László: Széchenyi István)
  • Ádám (Madách: Az ember tragédiája)
  • Szakhmáry Zoltán, előtte Zséllyei Balogh Ábel, majd Csörgheő Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri)
  • Háry János (Kodály Zoltán: Háry János)
  • Galilei (Bertolt Brecht: Galilei)
  • Othello (Shakespeare: Othello)
  • Falstaff (Shakespeare: Nevestele vesele din Windsor)
  • Astrov (Csehov: Unchiul Vania)
  • Dózsa Illyés Gyula Dózsa György című darabjában, majd (Székely: Dózsa György)
  • Newton, (Dürrenmatt: Fizicienii)
  • Higgins (Lerner-Loewe: My Fair Lady)
  • Barney Cashman (Neil Simon: Az utolsó hősszerelmes)
  • Tevje (Bock-Stein: Hegedűs a háztetőn)
  • Kerekes Ferkó (Kálmán: Csárdáskirálynő)
  • Dragomir (Kálmán Imre: Marica grófnő)
  • Zorba (Kander-Stein: Zorba)
  • A pápa (Bethencourt: A nap, amelyen a pápát elrabolták)
  • I. Lipót (Weöres: A kétfejű fenevad)
  • Kreon (Eörsi: Tragédia magyar nyelven)
  • Kleitosz (Sütő András: Szuzai menyegző)
  • János mester (Márai Sándor: Kassai polgárok)
  • Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
  • Matthias Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt)
  • Bagó (Kacsóh-Heltai: János vitéz)
  • II. Fülöp (Schiller: Don Carlos)
  • Kányai (Szigligeti Ede: Liliomfi)
  • Galilei (Németh László: Galilei)
  • Az Úr (Madách Imre: Tragedia omului)
  • Lear király (Shakespeare: Regele Lear)
  • Dávid Ferenc (Páskándi: Vendégség)

Filmografie[modificare | modificare sursă]

Împreună cu Sándor Mucsi în Scripcarul pe acoperiș
  • 1951 - Gyarmat a föld alatt, Ütközet békében, Teljes gőzzel
  • 1952 - Vihar
  • 1953 - Ifjú szívvel, Föltámadott a tenger I-II., A harag napja, A város alatt, Kiskrajcár
  • 1955 - Különös ismertetőjel
  • 1956 - Szakadék, A császár parancsára, Hannibál tanár úr, Keserű igazság
  • 1957 - Láz
  • 1959 - Dúvad (o nouă versiune în 1961), Kölyök
  • 1960 - Légy jó mindhalálig!, Virrad, Az arcnélküli város, Zápor
  • 1961 - Délibáb minden mennyiségben, Napfény a jégen, Nem ér a nevem, Alba Regia, Puskák és galambok
  • 1962 - Isten őszi csillaga, Fagyosszentek, Húsz évre egymástól, Félúton
  • 1963 - Pacsirta
  • 1964 - A kőszívű ember fiai I-II., Már nem olyan időket élünk, Ha egyszer húsz év múlva, Másfél millió
  • 1965 - Fény a redőny mögött, Iszony
  • 1966 - Egy magyar nábob, Fügefalevél, Sok hűség semmiért, Aranysárkány
  • 1967 - Az özvegy és a százados
  • 1968 - Egri csillagok I-II., Az utolsó kör
  • 1970 - Ítélet, Szerelmi álmok – Liszt
  • 1972 - Harminckét nevem volt
  • 1976 - Labirintus, Fedőneve: Lukács, Talpuk alatt fütyül a szél
  • 1980 - A mérkőzés
  • 1982 - Elveszett illúziók
  • 1986 - Lutra
  • 1987 - Érzékeny búcsú a fejedelemtől

Filme de televiziune[modificare | modificare sursă]

  • 1960 - Zsuzsi
  • 1962 - Nő a barakkban
  • 1963 - Epeiosz-akció, Kreutzer-szonáta, Élektra, Fáklyaláng
  • 1964 - Hókirálynő
  • 1965 - A helység kalapácsa
  • 1966 - Oly korban éltünk 1-5., Rembrandt
  • 1967 - Malva, A koppányi aga testamentuma
  • 1969 - Az ember tragédiája, A fejedelem
  • 1970 - Eklézsia-megkövetés, Valaki a sötétből, A fehér kór, Ágis tragédiája
  • 1971 - A fekete város 1-8, A képzelt beteg, Egy óra múlva itt vagyok… 1-14., Rózsa Sándor 1-12. (a Mesélő volt)
  • 1972 - Pályakorrekció, A tűz balladája
  • 1973 - Cserepes Margit házassága, Zrínyi, Velünk kezdődött minden, Az áruló, Trójai nők
  • 1974 - Elektra, Felelet 1-6, Volpone, Enyém a világ, Intőkönyvem története, Méz a kés hegyén
  • 1975 - Kapupénz, Széchenyi, Othello, A csodadoktor
  • 1976 - Beszterce ostroma 1-3, Csongor és Tünde, A szerelem bolondjai, A délibábok hőse, Robog az úthenger 1-6.
  • 1977 - Galilei, Sir John Falstaff
  • 1978 - Lear király, Kiálts város!
  • 1979 - A két Bolyai
  • 1981 - Nyári zsoltár
  • 1982 - Különös házasság 1-4.
  • 1983 - A béke szigete, A nyomozás, Mint oldott kéve 1-7.
  • 1985 - A nagymama
  • 1986 - A falu jegyzője 1-4., Csongor és Tünde
  • 1987 - A másik ember
  • 1992 - Egy diáktüzér naplója, A templomos lovagok kincse 1-13.
  • 2000 - Millenniumi mesék
  • 2001 - Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke

Memorie[modificare | modificare sursă]

Mormântul lui Ferenc Bessenyei în Cimitirul Farkasréti
Placă memorială
  • Pe 15 martie 2012, cu prilejul aniversării a 10 ani de la inaugurarea noii clădiri a Teatrului Național din Budapesta, portretul său a fost reprezentat pe partea dinspre Pesta a podului Rákóczi, alături de portretele celorlalți opt actori ai națiunii.
  • A fost amplasată o placă memorială în onoarea sa în piața Corvin.
  • În septembrie 2008 a fost amplasată statuia sa în parcul din fața Teatrului Național din Budapesta.
  • În 2008 primăria orașului Hódmezővásárhely a fondat Premiul artistic Bessenyei.
  • În anul 2012 a fost inaugurat Centrul Cultural Ferenc Bessenyei în Hódmezővásárhely.
  • În 2014 publicul a votat ca o lojă de la Teatrul Național să primească numele lui.

Premii și distincții[modificare | modificare sursă]

Note[modificare | modificare sursă]

  1. ^ Ezzel az ősbemutatóval mutatkozott be a pécsi közönségnek 1947-ben. A női főszerepet az író lánya, Móricz Lili alakította
  2. ^ Bessenyei Ferenc Művelődési Központ megnyitója”, Bessenyei.hu/kezdokep/hodm/eletrajz.htm, http://www.bessenyei.hu/kezdokep/hodm/eletrajz.htm, accesat la 28 noiembrie 2017 

Bibliografie[modificare | modificare sursă]

  • Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1984 ISBN: 963-564-077-3
  • A leghitelesebb forrás, mely levéltári kutatásokon alapszik: Bessenyei Ferenc autentikus honlapja: www.bessenyei.hu
  • B. Élthes Eszter: Férjem, a Komédiás, 2004

Legături externe[modificare | modificare sursă]