Discuție:Tarcani

A hagyomány szerint a honfoglalásban hét magyar törzs vett részt (Jeno, Kér, Keszi, Kürtgyarmat, Megyer, Nyék, Tarján), melyekhez három - törökségi nyelvet beszélo - kabar törzs is csatlakozott (Tárkány, Várkony, Varsány). Az elfoglalt területeken a településnevek jelentos része ezen törzsek nevébol keletkezett (Nyék: 25, Megyer: 30, Kürt: 21, Gyarmat: 19, Tarján: 14, Jeno: 25, Kér: 41, Keszi: 40, sok Kabar, Várkony, Tárkány, Varsány, Székely elemu név) (Balázs 1997, 95 [1]

The name TARQUIN apparently has a meaning of 'lord' and, according to [ma], it can be found in ancient Turkic as tarχan (tarkan, tarqan, tarjan) meaning 'the most exalted leader'; Middle Turkic tarχan tärkän; Uyghur tarχan 'greatest of respect'; Osman Turk tarχan 'exceptional or outstanding state or condition'; Kazak darkan 'the Khan's favourite'; Mongol dar-qan 'noble'. Interestingly, even Russian has tarχan referring to 'someone exempt from paying taxes' usually nobles. In Magyar placenames one can find Tárkány, Tarján and Terény.

...a Kaukázustól a Donig elterülő Dentumagyaria hatalmas és vitéz nép Bizáncnak és a talmudista államcsínnyel zsidó állammá változott Kazáriának volt ellensége. Amikor aztán Harun al Rasid utóda - Mamun kalifa - 825-ben megveri a kazárokat, valószínűleg már létezik egy arab-szabir megegyezés a kazárok ellen, mert Álmos apja, Ügek, még az arabok Kazária elleni támadása előtt elfoglalja a Krím-félszigeten lévő Szuros-t a kazároktól és 834-ben a kazárok már védelmi vonalat építenek ki az alsó-Donon a szabirok, azaz a dentumagyari hatalom ellen. Ne felejtsük el azt, hogy a század eleje óta Kievben hatalmas szabir kovácsipar létezik, ahol a mágikus kardokat gyártják a szabir tarjánok (kovácsok). Ezt külön törzs, a tarchán (tarján) végezte, és éppen ez a kardszállítás az alapja az arab-szabir baráti viszonynak.

Az Árpád-házi királyaink idejében a magyarországi mohamedánok kétféle jogállásban éltek: kiváltságos határőrként teljes vallásszabadságban, vagy pedig kikeresztelkedett és régi mohamedán vallását titokban gyakorló polgári lakosként. A legjelentősebb csoport a kálizoké volt, akik Hvarezm környékéről származtak. Ők voltak - Kálmán király egyik 1111. évi oklevele szerint - a királyi kincstár vámszedői.[3] Sőt a magyar krónikák szerint [4] az Aba nemzetség ( korozmin ) káliz eredetű volt, aminek alapján a nemzetség eredetét a kazár-kabar eredetű nemzetségek között kell keresnünk, tehát valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség és kísérete kikeresztelkedett mohamedán volt. A kálizok Baranya megye déli részén, Beregben, Bihar megyében,- ahol I. István a részben mohamedán " fekete magyarokat " ( ti. a kabarokat ) fegyverrel térítette a kereszténységre és határvédelmi szolgálatra rendelt ki belőlük - valamint Szeged és Baja közt a " kaliz út " mentén éltek.

Despre zona etnografică Tărcaia A Fekete-Körös menti szórványmagyarság, az erdélyi magyarok egyik legérdekesebb, legszínesebb csoportját adják. Bartók Béla 1911-ban gyűjtött a faluban, ahol a csárdásnál régebbi helyi „ugratós” kísérő dallamait jegyezte le. Györffy István megfogalmazása szerint: „Van Bihar vármegyének egyik félreeső zugában, Belényestől nyugatra egy érdekes magyarlakta vidék, mely úgy nyelvében, mint néprajzi sajátosságokban nagyon sok ősi elemet őriz, éppen ezen elzártsága miatt.” Köröstárkánynak saját népviselete, nyelvjárása, a falu utcáinak, portáinak egyedi arculata van. A Belényesi medencében élő magyarok között a mai napig él az a tudat, hogy ők a székelyek leszármazottai (a székely nép egy töredéke), ezt a hagyományt a kutatások is alátámasztják.